Dalszövegek

 

Rockernek születtem

Apám azzal fenyegetõzik,
hogy levágja a hajam.
Nem felelek semmit,
visszafogom magam.
Hív a metál, hív a rock
fémzenénél nem kell jobb!

Anyám mindig engem piszkál,
úgy véli, szakadt vagyok.
Csak a külsõm nézi,
pedig itt szív dobog.
Hív a metál, hív a rock
fémzenénél nem kell jobb!

Húsz színes poszterem volt
az ágyam fölött,
Szüleim letépték,
azóta nem köszönök.
Hív a metál, hív a rock
fémzenénél nem kell jobb!

Rockernek születtem
Mindent akarok - semmit sem kapok
Rockernek születtem
Inkább csavargok, de nem alkuszom
soha, soha, soha!

vissza


Nincs helyem

Hé, fater! Figyelj kicsit rám!
Nézd, milyen embert faragtál:
Iskola-undorom van,
Meló nem segít rajtam,
Úgy érzem választanom kell.

Hé, mutter! De rég meséltél!
Szeretni elfelejtettél!
Csodálkozol, hogy megyek,
Miért nem élek veled:
ez egy nagyon szar kapcsolat.

Próbáltam néhány iskolát,
Dolgoztam napi tíz órát.
Hazudtam százezerszer,
Becsaptak becsületesen:
Õ szintén élni nem lehet!

Nem találom sehol helyem
ebben a rohadt nagy világban,
nem találom, nincs is helyem,
lehet, hogy nincs számomra hely?!

vissza


Döntsd el!

Minden reggel hatkor ébredek
Francba kéne vágni az ilyen életet.
Nem akarok korán kelni, nem akarok!
Nem akarok szolga lenni, nem akarok!

Ásítozva várom a buszjáratot
Úgy terelnek össze mint az állatot.
Gyulölöm az arcokat, ahogy néznek rám
Gyulölöm a hangokat, ne szóljatok hozzám!

Nyúlós munkaórák megkötnek
Elvégzem a dolgom, sõt, még többet.
Utálom, ha sajnálnak, nincs rá szükségem!
Utálom, ha dicsérnek, ha áldoznak értem.

Azt hiszi sok ember - de nem úgy van
Ha pár osztállyal több van - már ugathat
Teszek rá ki mit mond, úgyis lenéznek,
Szarok rá, tehetnek egy szivességet!

Döntsd el (igen!) döntsd el Istenem
Döntsd el élni hagysz vagy nem?
Döntsd el (igen!) döntsd el Istenem
Döntsd el élni hagysz, vagy meg kell döglenem?!?…

vissza


Csak a rock segíthet

Amikor az iskolát börtönödnek érzed,
Amikor az üzemben a szabadságod kéred,
Amikor már otthonról elzavartak régen,
Amikor az utcákon sem melegít fel Téged
Csak a rock segíthet, csak a rock segít!

Amikor egy pohár bor megnyújtja a képed,
Amikor egy barátod ellenségnek nézed,
Amikor megmarkolnád, de nem engednek semmit,
Amikor egy hazug szó kettõnk közé lépett
Csak a rock segíthet, csak a rock segít!

Amikor úgy szeretlek, hogy kitépném a szíved,
Amikor gyûlöllek, mert beszélgetnünk kéne,
Amikor már nincs kiút és nem veszíthetsz semmit,
Amikor az utolsó az elsõk közé lépett
Csak a rock segíthet, csak a rock segít!

vissza


Ne kérj, vedd el!

Egy perc vagy ezer év, tökmindegy meddig élsz…
Születni õrültség, nincs jog, csak kötöttség.
Ez az ország mostoha, nem dajkál, nem adott soha.
Mit kaptál, mennyit - eddig?
Nincs semmid!

Van olyan pillanat, felkötnéd önmagad.
Úgy érzed nincs kiút, a szerelmed félredug.
Vannak akik úgy hiszik, azért sírsz, mert az jól esik.
Másnak jutott vagy maradt,
Neked NEM!

Az Isten nem segít, küzdj utolsó véredig!
Ne bújj el, verekedj, ami jár, azt szerezd meg!
Betondzsungelekben élsz, õsi ösztön - itt ez a Törvény
Nincs felmentõ körülmény,
Erõs légy!

Ne kérj, nem kell! Vedd el!
Nem segít a szó, ne kérj, vedd el!

vissza


Kurva vagyok

Eladnám a hazámat, de már eladták.
Elárulnám ingyen is - itt a hûség: hazugság.
Vedd meg ember a testem!
Vedd meg ördög a lelkem!

Eladnám a tüzet is, bár nem az enyém.
Csak megégetném mindig magam - pedig fényt szeretnék.
Vedd meg ember a testem!
Vedd meg ördög a lelkem!

Eladnám a szívem is, de nem is kaptam.
Ha jó voltam néha-néha, mindig rábasztam…
Vedd meg ember a testem!
Vedd meg ördög a lelkem!

Kurva vagyok, kilóra megvehetsz,
Kurva világ - mit fizetsz?!…

vissza


Csak a farkasok vadásznak

Nézd meg a hangyát, elõrelátónak mondják
Gyûjt és dolgozik míg el nem tapossák.

Nézd meg a birkát, megfejik jópárszor,
Nyírják, levágják… belõlem nem lesz barom!

Itt mindenki fél, dús fû nõ a Kaszásnak,
Most mindenki kér, csak a farkasok vadásznak.

Nézd meg a nyulat, hogy szedi a lábát,
Fut, rohan, menekül… én nem futok gyáván!

Nézd meg a kígyót, hogy lapul a fához,
Vár, míg lecsaphat… én nem csúszok-mászok!

Itt mindenki fél, dús fû nõ a Kaszásnak,
Most mindenki kér, csak a farkasok vadásznak.

vissza


Fenevad

Mocsárbûz, mély iszap,
rohadó nyálkás piócák
Hidegtõl remegõ hús
a vér útját fogak vájják

Szorítsd el ereid,
sebeidbõl ömlik a véred
Imádkozz, ha van kihez
nemsokára eljön érted a Fenevad!
Õ az, a Fenevad!

Kegyelmet ne kérj,
utolsó perced megaláznád
Ne térdelj, nem megható
halálhörgés illik hozzád

Bélszenny, hugy, sperma
elpusztít még ma a Fenevad!
Õ az, a Fenevad!

Testedet, ha megmarad
hiénák, varjak zabálják
Csontjaid legyek köpik
magadtól te is undorodnál

Ordibálj! Még nem késõ
Ordibálj!
Ordibálj! Még nem késõ
Ordibálj! Még nem késõ
Ordibálj!
Ordibálj! Most már késõ!

vissza


Ítélet

Suliba jársz vagy dolgozol
mindkét helyen szörnyen unatkozol.
Nem figyelsz, nem érdekel,
ha megkérdeznek - azért sem felelsz.
Kivárod, hogy szabad légy
s elsõ utad kocsmába kisér.
Kirendelsz egy fél decit,
megállásra a pénzhiány kényszerít.

Meghalni könnyebb, a törvény elítélt,
megszülsz vagy elvetélsz
törvényünk elítélt.

Semmid sincs és nem is lesz
nem gondoltak rád az Istenek.
Azt mondják: hibás vagy,
minden tetted egy-egy vádirat.
Elég volt! Menekülj!
A döglött légy már nehezebben repül.
Nem nézik mibõl élsz,
borral veszed szájad rossz ízét.

Meghalni könnyebb, a törvény elítélt,
megszülsz vagy elvetélsz
törvényünk elítélt.

vissza


Ezer hóhér nevetése vár

Narkósok remegõ kezével,
koccintok néhány üveggel
Fûvel-fával megcsalt az asszony
a hûtlen meghalt, mégis haragszom!

Nekem már ne adj tanácsot,
tisztába teszem a világot.
Ne szidd anyám - a nyelved kitépem!
Barát nem vár, nem sírnak értem.

A megbocsátás nem a kenyerem
ellenségnek nem jár kegyelem.
Ne hagyd magad, bõröd csak egy van,
forralj bosszút, büntess halállal!

Gyere üvölts, gyere ordibálj!
Ezer hóhér nevetése vár.
Gyere fizess bûneid után,
megkapod ami értük jár!

vissza


Az Isten háta mögött

A kutyák megismernek Téged,
a szagodat, a símogatást,
de belül nem ismer senki,
idegen az egész világ.

Nincs nõd, ha van is - meguntad
nem bírod az ágyad szagát,
éjszaka a halálra gondolsz
álmod - lidércnyomás.

Elég már! Unatkozol
unod már, hiába imádkozol.
Az Isten háta mögött élsz - nem láthat.
Istentõl áldást, kegyelmet nem várhatsz.

Börtön vagy munkásszálló,
laktanya, kollégium…
Otthon se jobb a helyzet,
nem csoda, ha elvadulsz.

Elég már! Unatkozol
unod már, hiába imádkozol.
Az Isten háta mögött élsz - nem láthat.
Istentõl áldást, kegyelmet nem várhatsz.

vissza


Megkísértelek

Egyszer meghalok,
de találkozunk mi még!
Ne félj, nem szabadulsz
bár a búcsú szép
Keresztek erdején
visszatérek én
Farkassá változva,
telihold éjjelén
újraeljövök hozzád
és megkisértelek!

Lelkifurdalás,
bûntudat leszek
Mint egy injekció
a vénádba verek
Vigyázva állítom
gondolataid
Bosszúmnak teljesítsd
tûzparancsait
éjszakánként ott leszek…
Megkisértelek!

Ügyvéd nem segít,
nem ment fel bíró!
Hóhér álmaid,
mint a mérges kígyók…
Az Igazság testedben
úgyse nyert még pert
Mosolyogj, mert a holnap
még szomorúbb lesz!
Megmutatom, hogy Senki vagy!
És megkisértelek!

A lelkem átfagyott,
seholsem vagyok…
lehet, hogy már meg is haltam!?!